Egyes gyártók a garancia feltételeként megkövetelik az évente x számú karbantartást. Azt azonban nem szabják meg, hogy ez mikor történjen. Fűtés üzemmódban a beltéri egység hőcserélője száraz, csak a szűrők telítődhetnek porral, ellenben hűtés során a beltéri egység hőcserélője hidegebb a környezeténél, így ott pára csapódhat le, ami melegágya lehet a szennyeződésekkel bejutó gombák elszaporodásának is.

Ha csak évente egyszer szeretnénk karbantartatni légkondicionálónkat, akkor a hűtési időszak vége a legindokoltabb időpont erre. A karbantartásnak ki kell terjednie a kültéri egység hőcserélőjének sűrített levegős tisztítására, a beltéri egység portalanítására, fertőtlenítésére, gombátlanítására, a szűrők tisztítására, valamint a rendszer tömörségi vizsgálatára, és a gáznyomás ellenőrzésére.

A szemcseszűrők állapotát az előlap felhajtását követően magunk is rendszeresen ellenőrizzük, és ha indokoltnak látjuk zuhany alatt mossuk ki, majd szárítsuk meg, de ez semmiképp nem elegendő egy klímaberendezés tisztántartásához.

Ha a garancia fenntartása miatt tisztíttatjuk a klímaberendezést, mindig őrizzük meg a számlát.

A légkondicionáló vagy klímaberendezés(néha röviden légkondi vagy klíma) között nincs különbség. 

Ez olyan berendezés, mely zárt térben mesterséges légállapotot, a külső környezetnél igény szerint alacsonyabb, vagy magasabb hőmérsékletet tud létrehozni. Leginkább hűtésre használják, ha a kültéri hőmérséklet tartósan magas. A légkondicionálók nem csak épületekben vagy azok helyiségeiben találhatóak meg, hanem megannyi zárt utasterű járműben(autó, busz, repülőgép stb.) is. 

Működési elve nem sokban tér el az háztartási hűtőgépektől. Magyarországon is kezdenek elterjedni a fűtésre alkalmas klímák, mely bizonyos esetekben felvehetik a versenyt a gázfűtéssel is (jósági fok Seer, Cop, Scop értékek figyelembevételével). Az inverteres klímákra, melyeknek megfelelő a fűtési teljesítménye, H-tarifa is igényelhető. Azaz ezeket a légkondicionálókat nyugodtan tekinthetjük hőszivattyúnak is.

A split szócska annyit jelent, hogy osztott, vagyis a mobil és ablakklímáktól eltérően egy beltéri és egy külön kültéri egységből áll egy split klíma. Ennek a kialakításnak a nagy előnye, hogy a légkondi kompresszora a külső térbe kerül, hangjával nem rontva komfortunkat.

Két dolgot kell figyelembe vennünk. Az egyik az üres helyiségünket érő hő terhelés, a másik pedig a helyiségünkben elhelyezett egyéb hő terhelő eszközök által kibocsátott hő. Családi házak és lakások esetében nem szokás bonyolult hő szükséglet számítást végezni a megfelelő hűtőteljesítményű klíma kiválasztásához, inkább tapasztalati módszerekkel vagy ökölszabály alapján történik. Alapvető befolyásoló tényezők: helyiségünk alapterülete, belmagassága, tájolása, szigetelése. 10 négyzetméterenként 1kW hűtőteljesítmény normál belmagasság esetén (2,7m) szinte minden esetben elegendő szokott lenni. Átlagos esetben 13 négyzetméterenként elegendő 1kW hűtőteljesítmény. Azaz például egy 2,5kW-os berendezés 33 és egy 3,5kW-os készülék 46 négyzetméteres helyiség lehűtésére képes.

Gyakrolatilag az összes márkájú és méretű készüléket tudjuk vállalni, a teljesség igénye nélkül a leggyakoribb márkák:

• Gree
• Mitsubishi
• Fujitsu
• AUX
• Toshiba
• Fischer
• MDV
• Midea
• Panasonic
• Syen
• Daikin
• LG
• Polar
• Rcool
• Nord
• Cascade
• stb…

Légkondicionáló berendezések fertőtlenítése

A fertőtlenítés, a klímatisztítást lezáró és az összeszerelést megelőző munkafolyamat. Bár a fertőtlenítés egy rövid és egyszerű munkafázis, ezt is többféle anyaggal és eszközzel lehet végezni, ennek megfelelően a hatása is eltérő lehet.

A klímafertőtlenítés célja a készülék belsejében megtelepedett baktériumok és gombák elpusztítása, illetve az újra fertőződés megakadályozása. A hatékony fertőtlenítés alapvető feltétele a tiszta felület, ezért a klímatisztítás nélküli fertőtlenítés kevésbé eredményes, bizonyos szennyezettség mellett pedig teljesen hatástalan marad.

A klímatisztításra és a klímafertőtlenítésre más vegyszereket használunk és más módszereket kell alkalmazni, mivel a két tevékenység során más követelményeknek kell megfelelni.

A fertőtlenítésre használt módszerek közötti alapvető különbség, a dezinfekciót követő újrafertőződés elleni védelem tartóssága, illetve a már kialakult penésztelepek és a még mikroszkopikus méretű biofilm elleni hatékonyság.

Az alábbi öt felsorolt módszer közül az első négy, nem igényel semmilyen szaktudást, mégis a klímák belső felületének közel a 100%-át képes kezelni. Sajnos a biofilm ellen teljesen hatástalanok és a kezelés után nem képesek antibakteriális védelmet nyújtani, ezért az újrafertőződés veszélye, az üzembe helyezést követően, azonnal fennáll.

A hosszú távú védelmet, egy a felületet borító, biocid filmréteg létrehozása tudja biztosítani. Ilyen filmréteget, jelenleg, csak a felületek retard lebomlású klímafertőtlenítő vegyszeres kezelése tud biztosítani.

Klímafertőtlenítés hideg köddel:

Vegyi köd

A vegyi köd legismertebb fajtája az autóklímákhoz használt klímabomba, ami általában egy 2 decis, flakonos kiszerelésű hajtógázos spray. Személyautók klímáinak a fertőtlenítésére ajánlják. A rendszer a saját ventillátora segítségével kering át a légjáratokon, elérve az utolsó hozzáférhetetlen zugot is.

Súlyosan mérgező és csak egészen kis légtérben hatásos, ezért épülethűtésre használt klímák és fancoilok fertőtlenítésére alkalmatlan.

Herbárium, vagy nanoezüst hideg köd

Gyógynövény kivonatokból készített folyadék, melyet egy speciális párásítóval, a füstgéphez hasonló intenzitással juttatják a helység, vagy egy jármű légterébe. Az így képzett sűrű, füst szerű ködöt a klíma berendezés a saját ventilátorával keringeti át a légjáratain. Rendkívül gyors és környezetbarát módszer. A helységet nem kell elhagynia senkinek, folyamatosan használható marad.

A köd idővel kicsapódik a felületeken és láthatatlan filmréteget hoz létre, mely bizonyos ideig képes megakadályozni a baktériumok megtelepedését. A köd által képzett filmréteget, a hőcserélőről és a kondenztálcából szinte azonnal leöblíti, a hűtés közben folyamatosan képződő kondenzvíz, így éppen a legérzékenyebb területeken nem biztosít utóhatást.

Ózonos klímafertőtlenítés

Az ózon, a rendkívül agresszív oxidációs képességével fertőtlenít. Környezetbarát, semmilyen káros anyag nem marad utána, de az emberre és az állatokra irritáló és mérgező hatású, ezért a helyiség órákig használhatatlan marad a kezelés után. Ha a felületen szennyeződés található, akkor csak a szennyeződés felületét oxidálja, például egy megvastagodott penészréteg belsejébe nem tud behatolni.

Termikus sokkfertőtlenítés

A maximális teljesítményű fűtésre kapcsolt klíma beltéri egysége, képes 60°C hőmérséklet fölé melegedni. 60°C felett a Legionella baktériumok elpusztulnak. Ha a környezeti hőmérséklet lehetővé teszi az 1-2 órás folyamatos üzemeltetést, a klíma belseje teljesen kiszárítható ezzel a módszerrel. Hátránya, hogy a maximum 30°C-ra állítható inverteres klímák, kis hőmérséklet különbségnél leszabályoznak, így 25°C külső hőmérséklet felett nem elérhető opció.

Vegyszeres fertőtlenítés

Ez az egyetlen olyan módszer, mely folyamatos üzemeltetés mellett, is képes viszonylag tartósan megakadályozni az újrafertőződést. Split klímák esetében, a biocid folyadéknak, a teljes felületre juttatása még aeroszol formában sem lehetséges a klíma burkolatának megbontása nélkül. Ezért a fertőtlenítés eredményessége nagyban függ a feladatot végző személy szakértelmétől és alaposságától. A klíma részleges szétszerelése nélkül, a szűrők helyére fújt fertőtlenítő anyag, a hőcserélőnek maximum a 60-80 %-át éri, míg a ventilátorra és a légterelő elemekre szinte semmi nem jut belőle.

A megelőzés

A hűtésre használt légkondicionálók belső felületein üzemeltetés közben kicsapódik a levegő páratartalmának egy része. Az elkoszolódott, nedves belső felületek, táptalajul szolgálnak a gombáknak és baktériumoknak. A készülékek rendszeres kiszárításával jelentősen le lehet lassítani a penészesedés folyamatát. A split klímák többségén már egy gombnyomással beállítható a minden kikapcsolás utáni automatikus leszárítás.

A klíma csöveinek szigetelése

A régebbi telepítésű klímák csöveiről, nagyon sok helyen eltűnik a szigetelés. Ez annak köszönhető, hogy az UV sugárzás öregíti és elporlasztja a szigetelésre használt habosított és szivacsos műanyagokat. Ezt a hiányosságot a klíma karbantartásnál lehet pótolni, ami nem része az alap vizsgálatnak, viszont mindenképp fontos a megfelelő működés biztosítása érdekében.

A másik porblémás helyzet, amikor a fehér gyári csőszigetelést hagyják fent kültéren, sajnos ezek nem időjárás és nem madár álló szigetelések, kifejezetten beltérre való. Ennek cseréje szükséges kültéren a megfelelő működés biztosításához.

A hiányzó szigetelés hő veszteséget okoz, ezért ha minimálisan is, de növeli a légkondi fogyasztását és bizonyos esetekben beázást is okozhat.
A sérült szigetelés alá befolyhat a csapadék víz, vagy hűtés közben, a hideg csöveken kicsapódó pára. Tipikusan tetőre szerelt klímák esetében, ahol a kültéri egység magasabban van, mint a beltéri egység, a kalorikus csövek bevezetik az ilyen vizeket a beltéri egységbe és eláztatják a klíma alatti falat és a padlót.

Madarak okozta szigetelés károk:

Főleg lapos tetőkre telepített klímák csöveinél fordul elő, hogy a madarak lecsipkedik a csövek szigetelését. A pontos okát nem ismerjük, de feltételezhetően, vagy azért mert csillog, vagy azért, mert mikor rászállnak, hasonló hangon kopog a lábuk alatt, mint a korhadt fa és ezért rovarokat keresnek benne.

A szigetelések rétegei és fajtái:

• Hőszigetelés: Rugalmas zárt cellás habosított műanyag.

• UV álló hőszigetelés: uv álló műanyaggal, vagy alufóliával bevont hőszigetelés. Az utóbbi években egyre inkább ezek terjedtek el.

• UV szigetelés: vékony, öntapadós alumínium szalag

• Mechanikai védelem: kábelcsatorna, bordázott, flexibilis műanyag, vagy merev alumínium lemez csőhéj.

A légkondi csöveinek szigetelését megvédhetjük a napsugaraktól direkt erre a célra forgalmazott öntapadós alumínium szalaggal, de lehet eleve UV álló szigeteléssel ellátott csöveket is kapni. Az UV sugárzástól megvédett csövek anyaga nem öregszik, így megtartja rugalmasságát és szigetelő képességét.

A klíma csöveinek szigetelése a gyakorlatban:

Régebben, a fűteni nem tudó klímáknál előfordult, hogy a két rézcsövet egy szigetelésbe húzták. Ez az eljárás, fűtési üzemben nagy teljesítmény csökkenést okoz, ezért a csöveket mindig külön-külön hő szigeteljük.

Tapasztalat szerint a műanyag felületű UV álló hőszigetelések csak egy-két évig tartják magukat, ezért ezekre is érdemes alumínium szalagot rakni, amit már nem egyesével csinálunk, hanem az egész csőkötegre rakjuk.

Fűtési üzemnél nagyobb a hőmérséklet különbség a klíma csövei és a kinti levegő között, mint hűtésnél, ezért a fűtésre használt klímák csöveit duplán szokták szigetelni. A csövekre külön-külön rárakott, általában 9 mm-es szigetelés köré érdemes rakni még egy, nagyobb átmérőjű, vastagabb réteget, amivel egybe lehet szigetelni a cső párt.

Miért hangos a klíma?

A légkondicionáló több féle zajt is képes produkálni, lehet zörgés, kattogás, rezonancia okozta morajlás, vagy sustorgó szélhang. A zajok okának egy részét, akár házilag is meg lehet szüntetni.

A kültéri egység zörgése

Rezgés, remegés, morajlás

Közvetlenül a kompresszor alatt, -ami a rezgéseket leginkább generálja,- minden klímában van valamilyen rezgéscsillapító, de sok esetben, főleg a régebbi típusoknál, vagy már elöregedett ez a gumi alkatrész, vagy eleve nem volt megfelelő, mert a gyártó ezen akart spórolni.

Ha maga a klíma nem zörög, csak a konzolon keresztül átviszi az épületre a remegést (a tetőre telepített gépek esetében gyakran fordul elő ez a probléma), akkor viszonylag egyszerű a megoldás. A géptalp és a konzol közé be kell iktatni egy gumibakot.

A gumibak és a gumi alátét nem ugyanaz

• A gumialátét egy lyukas gumihenger, melynek a furatán keresztüldugott csavarral rögzítünk. Ebben az esetben, a csavar mind a két összerögzítendő alkatrészhez hozzáér, így a rezgés nagy részét átviszi egyikről a másikra.

• A gumibak egy olyan gumitömb, amit két külön csavar közé vulkanizáltak. Mivel a csavarok között gumi van, a rezgést sokkal jobban képes csillapítani, mint a gumi alátét.

Csörgés

Ha a klíma kültéri egysége rezeg, zizeg, fémes hangon csörömpöl, zörög, akkor vagy a burkolatában kilazult pár csavar, vagy belül összeér két cső.
Néhány olcsó klíma márkánál teljesen szokványos, hogy szét kell szedni a kültéri egységet és el kell rendezni a csöveket, hogy ne csörömpöljenek.

Kerregés, kattogás

Kerregő hangot ad, ha a ventilátor útjába belelóg egy vékony gally, például belenőtt egy bokor, vagy fa. A rendszeres tisztítás segít elkerülni az ilyen helyzeteket.
Fűtési üzemben az eljegesedett klíma is adhat kattogó hangot, mert a ventilátorlapátok beleérnek a csepptálca aljába fagyott jégbe. Ilyen esetben azonnal le kell állítani a gépet és le kell olvasztani, különben a kültéri egység ventilátora eltörhet.

Traktor hang

Sok gyártó garanciavesztés terhe mellett, előírja a minimum 3m csövezést a kültéri és a beltéri egység között. Ezért lehet látni, hogy sok klíma mögött a cső fel van tekerve. Ha rövidebb a cső az előírtnál, akkor hangosabb lehet a klíma és a működésében is lehetnek zavarok.
Hasonló hangja van a klímának, amikor erőlködik, például egy nem fűtésre optimalizált klíma, ha a működési határértékéhez közeli hidegben használják.

A beltéri egység hangjai

Ha a kalorikus csövek elnagyolt ívek nélkül vannak rákötve a kültéri egységre, és a csövek feszesek, akkor képesek bevinni a rezgéseket az épületen belülre és vagy a beltéri egységben, vagy a kábelcsatornában hallhatjuk zörögni. Ezt a szerelési hibát, csak a cső megtoldásával vagy cseréjével lehet orvosolni.

Sziszegő, fortyogó hangot adhat a csövekben közlekedő hűtőközeg. A hűtés indulásakor a folyadék formájában, a beltéri egységbe érkező hűtőközeg felforr (-50°C alatt van a forráspontja) és pont olyan hangot ad mint egy vízforraló, csak sokkal halkabban. Ugyan ez a jelenség történik a fűtés közbeni leolvasztásokkor is, illetve az olcsóbb klímák beltéri egységei recsegni, ropogni szoktak a hőtágulás következtében. Fűtés üzemmódban a beltéri egység hőcserélőjének hőmérséklet ingadozása pár percen belül meghaladja a 40-50°C-t is. Az elöregedett műanyagok egy ilyen hőingadozástól hangosan pattognak. Sajnos ezekkel a hangokkal nem lehet mit kezdeni.

A karbantartás hiányának tipikus esete a beltéri egység szakaszos szélhangja, amikor nem egyenletesen zúg, hanem ismétlődően és a ventillátor széllökés szerűen fújja a levegőt. Az elkoszolódott kompakt szűrők, esetleg a vastagon penészes ventillátor, vagy az eltömődött hőcserélő akadályozza a levegő szabad keringését. Sokszor már a szűrő kimosása is megszünteti ezt a problémát, de ezekben az esetekben jó eséllyel a klíma belseje is el van már koszolódva. A szűrő tisztításához még nem kell szakembert hívnia, ezt ön is meg tudja oldani, de a szezon végén mindenképpen ajánlom, hogy nézesse meg egy szakemberrel a légkondi belsejét is. Ebben tudunk Mi segíteni Önnek!

Előfordulhat, hogy már az összes lehetőséget számba vettük, kijavítottuk és még mindig zavaróan hangos a klíma. Nos, ez esetben érdemes elgondolkozni a lecserélésén. Egy újabb, vagy egy magasabb minőségű modelltől már elvárhatjuk, hogy kevésbé zavarjon a régebbi esetleg olcsóbb változathoz képest. Ahogy a világon minden árucikkben, így a klímákban is van olcsó és drága, gagyi és minőségi darab. Ez persze nem azt jelenti, hogy a drágább klíma halkabb. A gyártók minden műszaki adatot megadnak a termékeikről, csak utána kell nézni. 

Napjainkban a klíma már nem számít luxuscikknek. Kis spórolással bármelyik család megengedheti magának. Emellett nagyon széles a választék, nem csak tulajdonságuk és minőségük terén, hanem megjelenésük alapján is. Az egyik elengedhetetlen szempont klíma vásárlás során, hogy a hűtő fűtő klíma beltéri egysége (esetleg kültéri egysége) csendes legyen, főleg, ha a hálószobába szeretnénk helyezni. Az alábbi blogbejegyzésünkben a legcsendesebb klíma berendezéseket gyűjtöttük össze.